úton az eu-s civil stratégia felé - hogyan tovább?

 

A civilekkel kapcsolatos ügyek nem tartoznak uniós hatáskörbe, ugyanakkor a civilek mozgásterének egyre több tagországban észlelhető szűkülésére reagálva, az elmúlt 5 évben több, a civilek szempontjából fontos szakpoltikai kezdeményezés indult el (részben civil nyomásra). A teljesség igénye nélkül:

  • Vera Jourova elnökhelyettes portfoliójába nevesítetten belekerültek a civilek;
  • az éves jogállamisági jelentések kitérnek a tagállamok civil társadalmainak helyzetére is;
  • jelentősen megnövelt költségvetéssel és új típusú támogatásokkal elindult a CERV program, aminek aktuális az időközi felülvizsgálata;
  • végéhez közeledik az európai egyesületről szóló irányelv jogalkotási folyamata (trialógus);
  • 2023 tavaszán a Tanács – történetében először – következtetéseket adott ki a civilek demokratikus társadalmakban betöltött szerepéről.

Mindezek mellett az Európai Parlament és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság is több állásfoglalásban sürgette egy átfogó civil stratégia megalkotását, és az uniós szintű társadalmi párbeszéd megteremtését.

Sajnos azonban mindezekkel ellentétes hatású, a civilek számára potenciálisan veszélyes jogalkotási kezdeményezések is folyamatban vannak – ezek közül kiemelendő a „harmadik országok érdekképviseletének átláthatóságáról” szóló irányelv tervezete (a Defense of Democracy package részeként).

A felsorolt folyamatok átnyúlnak a soron következő ciklusra, és a felálló új intézmények - a Bizottság és a Parlament - feladata lesz azok lezárása. Emellett hamarosan eldől az is, hogy lesz-e a civil ügyeknek kiemelt képviselete az uniós biztosok szintjén. A civil társadalomnak ébernek kell maradnia, és továbbra is közösen kell fellépjünk egy olyan koherens és átfogó európai civil stratégia megalkotásáért, amely az egész kontinensen proaktívan szolgálja a közjóért dolgozó szervezetek védelmét.

A civil társadalom helyzete nem szerepel a magyar EU elnökség témái között, azonban a hazánkra irányuló figyelem jó apropót ad arra, hogy felhívjuk a figyelmet a felsorolt ügyek fontosságára, valamint arra, hogy az európai demokráciának elengedhetetlen része az erős civil társadalom.


Helyszín: CEU, 1051 Budapest, Nádor u. 15., co-working room

Időpont: 2024. november 19.

A regisztráció határideje: 2024. november 5.

A konferencia nyelve angol, magyar tolmácsolást biztosítunk. A rendezvény nyitott minden olyan magyar és közép-európai civil szervezet, európai hálózat és ernyőszervzet számára, akik szeretnének együtt dolgozni egy EU-szerte virágzó és biztonságos civil társadalomért.

Az esemény szervezői az Ökotárs Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).

 

PROGRAM

9.00-9.30 Érkezés, regisztráció

9.30-10.00 Móra Veronika (Ökotárs) és Szabó Máté (TASZ) köszöntője

10.00-11.30 Helyzetkép és kilátások
Rövid előadások, kérdés-válasz (moderálja az Ökotárs)

  • Fellépés egy EU-s Civil Stratégiáért és egy civil párbeszédről szóló megállapodásért - Riccardo Rossella (Civil Society Europe);
  • Az új Bizottság mandátuma, folyamatban levő civil ügyek - Giada Negri (European Civic Forum);
  • A civil társadalom finanszírozása: közös munka a CERV program fejlesztéséért - Hanna Surmatz (Philea);
  • A civil tér monitorozása - Marianna Belalba (European Center for Nonprofit Law);
  • A jogállamisági jelentések jövője - Dénes  Balázs (Civil Liberties Union for Europe)

11.30-12.00 Kávészünet

12.00-12.30 Az Európai Bizottság észrevételei

  • Ingrid Bellander Todino, Head of Fundamental Rights Policy Unit, DG JUST (online)

12.30-13.15  ávlati tervezés: holisztikus védelem a civileknek az EU-ban

  • Waltraud Heller (EU FUndamental Rights Angecy)

13.15-14.15 Ebédszünet

14.15-15.30 Közös gondolkodás
kiscsoportos munka: a közös fellépés / folytatás tervezése - moderálja az Ökotárs és a TASZ

15.30-15.45 Plenáris
visszajelzések a kiscsoportokból és összegzés

15.45-16.00 Szünet

16.00-16.30 Záró előadás

  • Karolina Dreszer-Smalec (OFOP): civil tervek a lengyel EU elnökségre

16.15-16.30 Zárszó (Móra Veronika és Szabó Máté) és búcsú