• Az EU és hazánk vízgazdálkodása kapcsán Kun Zoltán kiemelte, hogy Magyarország már nem víznagyhatalom, vizeink állapota pedig EU szerte romlik, a trendek megfordításához stratégiaalkotásra és szemléletváltásra, jó gyakorlatokra és a tudományos eredmények figyelembevételére van szükség. Erdeink helyzetére térve elmondta, hogy az EU védett erdeinek mindössze 14%-a van jó állapotban, muszáj javítani az erdők természetességén, új jogszabályokra van szükség, és fel kell hagyni erdeink kizsákmányolásával.

• Bodnár Zsuzsa a Göd-Ért Egyesülettől az akkumulátorgyártás árnyoldalairól beszélt, a gazdaságosságtól kezdve a levegő-, talaj-, víz- és zajszennyezésen, illetve a hulladékgazdálkodáson át egészen a szociális hatásokig rengeteg problémát okoz a hazai és EU-s akkumulátorgyártási stratégia.

• Bari Jutka, a Zöld Jogi Platform képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaválság kezelésére alkalmazott megoldások gyakran tovább mélyítik a társadalmi egyenlőtlenségeket, a növekvő élelmiszer- és energiaárak, az emelkedő lakhatási költségek és a dráguló közszolgáltatások mind a leghátrányosabb csoportokat érintik a legerősebben. A European Green Deal keretében ezekre a kihívásokra is választ kell találni az igazságos zöld átmenet érdekében.

A környezeti témák mellett a női, roma és a civil társadalom helyzetével foglalkozó események is megrendezésre kerülnek a Civil EU Elnökség ideje alatt:

• Hajnal Edina, a MENŐK Egyesület képviseletében kiemelte, hogy hazánkban a parlamenti ciklusokban 10% körül mozog a képviselőnők aránya, amely európai és világviszonylatban is igen alacsony. Ráadásul Magyarország a világ azon kevés országai közé tartozik - pl. Jemennel és Szaúd-Arábiával együtt -, ahol nincsen egyetlen női tagja sem a kormánynak.

Célul ezért, a nők közéleti szerepvállalásának elősegítését, a női közösségeknek az erősítését tűzték ki. Mindezt annak érdekében, hogy felkészült, informált nők lépjenek a politikai térbe és demokratikus eszközökkel a nők valódi érdekeit figyelembe véve hatékonyan képviseljék nőtársaikat.

• Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója az EGALIPE Hálózat a romák egyenlőségéért képviseletében elmondta, hogy 2026-ban minden uniós tagállamnak frissítenie kell a romastratégiáját. Ezt a munkát már idén el kell kezdeni, ezért román, cseh és bolgár roma hálózatokkal és minisztériumi szereplőkkel közös rendezvényen keresnek jó gyakorlatokat, és tesznek javaslatokat a roma szervezetek és a kormányok közötti párbeszéd erősítésére.

• Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója a civil társadalom megerősítésének fontosságát hangsúlyozta. Elmondása szerint bár sok uniós kezdeményezés indult az utóbbi években, ezek nem tudják ellensúlyozni az egyes tagállamok - egyre szélesebb körben alkalmazott - civilellenes intézkedéseit. Közös civil fellépésre van szükség, hogy uniós szintű jogszabályokkal adjanak erősebb védelmet a civil társadalom szereplőinek szerte az EU-ban.

A sokszínű témákat összeköti, hogy egyiket sem lehet önmagában megoldani, az európai demokráciák gyengülését, a társadalmi kohézió széthullását és a környezeti válságot együtt kell kezelni, komplex megoldásokra és egymásra épülő stratégiákra van szükség. A civil szervezetek megjelent képviselői hangsúlyozták:

“Nem működhet jól egy társadalom, ha a környezet körülötte élhetetlen. A környezetet pedig csak egy demokratikus, szolidáris és fenntartható társadalomban tudjuk megvédeni.”

A rendezvényekre szeptember eleje és december közepe között, Budapesten kerül sor nemzetközi szakértők, civil szakemberek és EU-s tisztségviselők bevonásával, az eseményekre várják az érdeklődő szakmabeliek és a témákban aktív civil szervezetek képviselőit. Minden rendezvényen javaslatcsomag is készül, amelyben a résztvevők ajánlásokat fogalmaznak meg az adott témában az uniós vezetőknek és nemzeti kormányoknak.