Európát árvizek, aszályok és erdőtüzek sújtják - a von der Leyen-bizottság mégis elveti a beígért „vízügyi rugalmassági kezdeményezést”, ami az európaiak, a gazdák és a természet kárára válik, mivel az éghajlatváltozás hatásai egyre súlyosabbá válnak.
A Bizottság közleménye a kezdeményezésről, amelyet von de Leyen elnök tavaly szeptemberben jelentett be, mint az európai zöld megállapodás 2024-es prioritását, csatlakozik az olyan szabályok és javaslatok visszavágásának egyre növekvő halmazához, amelyek célja a jövőnk védelme, miközben a világ egyre forróbbá válik és az időjárás egyre szélsőségesebbé válik.
A Bizottság döntése, hogy „szünetelteti” a víz ellenálló képességére vonatkozó kezdeményezést, nem fogja megakadályozni, hogy az európaiak megtapasztalják az aszályok és árvizek katasztrofális hatásait. A 2023-as nyár volt a legmelegebb, amit valaha is feljegyeztek, és ez a tendencia a tudomány előrejelzései szerint folytatódni fog.
Claire Baffert, a WWF Európai Politikai Irodájának vezető vízpolitikai munkatársa elmondta:
„Megdöbbentőnek tartom, hogy a von der Leyen-bizottság felelőtlen döntést hozott a vízügyi rugalmassági kezdeményezés leállításáról, miközben az intenzív árvizek és aszályok már most is vízbe fojtják vagy kiszárítják Európa egyes részeit, ami óriási költségekkel jár a közösségek, a gazdálkodók, az élelmiszerellátás és a természet számára. Ennek egyáltalán nincs értelme, és csak a választások előtti politikai haszonszerzés lehet a célja. Arra kérem az Európai Bizottságot, hogy a vízviszonyok ellenálló képességét ismét tűzzék a politikai napirendre.”
Sergiy Moroz, az Európai Környezetvédelmi Iroda vízügyi és biológiai sokféleséggel foglalkozó politikai vezetője elmondta:
„Európa vízügyi rugalmasságának növelése az egészséges édesvízi ökoszisztémák révén alapvető fontosságú ahhoz, hogy terményeink és állatállományunk számára vizet biztosítsunk, és hosszú távon biztosítsuk ivóvízellátásunkat. Érthetetlen, hogy az Európai Bizottság miért veszélyeztet egy olyan alapvető fontosságú dolgot, mint a víz ellenálló képessége az éghajlati vészhelyzetben.”
Chris Baker, a Wetlands International Europe igazgatója elmondta:
„Az európai lakosság a legnagyobb vesztese ennek a döntésnek. Az éghajlat gyors változásával egyre inkább ki leszünk téve az aszályok, árvizek és tüzek jelentette növekvő veszélyeknek. A legtöbb kormányzati, magánszektorbeli és civil társadalmi szervezet egyöntetűen úgy véli, hogy sürgős uniós szintű fellépésre van szükség a vízzel kapcsolatos katasztrófakockázatok csökkentése és a biztonságunk növelése érdekében, különösen a vizes élőhelyek, természetes víztárolóink jó állapotának és egészségének biztosítása révén. Ez mindenki számára a józan ész prioritása.”
Krolopp András, a The Nature Conservancy európai biodiverzitás-politikai vezetője elmondta:
„Egy ilyen váratlan lépés nemcsak az egész Zöld Megállapodást ássa alá, hanem Európa vízügyi ellenálló képességét is veszélyezteti. Nem szabad megfeledkeznünk a globális következményekről, ahol a nemzetközi közösség már felismerte a rugalmasság fontosságát az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésében. Ha az EU nem helyezi előtérbe a víz ellenálló képességét, azzal azt kockáztatja, hogy aláássa hitelességét a globális tárgyalásokon és fórumokon, és ezáltal csökkenti képességét a sürgető környezeti kihívások hatékony kezelésére.”
A Living Rivers Europe hat nem kormányzati szervezetből álló koalíció, amely egy új uniós éghajlat- és vízügyi rugalmassági törvényt követel, amely prioritásként kezeli az édesvízi ökoszisztémák helyreállítását és védelmét. Ennek értelmében a vízhiányos területeken a kritikus vízkészletek és vízgyűjtőik védelme érdekében természetes vízkészlet-hálózatot hoznának létre, megfelelő finanszírozást biztosítanának a természetes „szivacsos” tájak védelmére és helyreállítására, valamint vízmegtakarítási célokat határoznának meg.