CIVIL EU ELNÖKSÉG 2024

Civil EU Elnökséget indítunk a 2024-es magyar EU elnökséggel párhuzamosan, hogy felerősítsük a civil társadalom hangját azokban a társadalmi ügyekben, amelyek nem kapnak kellő hangsúlyt, vagy meg sem jelennek a 2024-es magyar EU elnökség céljai között.

Rendezvényeinken az európai demokráciák gyengülésével, a társadalmi kohézió széthullásával és a zöld átállás kérdéseivel foglalkozunk. Konkrét javaslatokat szeretnénk megfogalmazni a magyar döntéshozók és az uniós intézmények felé

a klímaváltozás,
vizeink és erdeink helyzete,
az akkumulátor gyártás,
a környezeti igazságosság,
a roma integráció,
a nők közéleti reprezentációja,
valamint a civil társadalom, a demokratikus párbeszéd és a társadalmi részvétel erősítésének kérdéseiben.

Cselekvésre van szükség hazai és uniós szinten is!

A Civil EU Elnökség a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége és a Civilizáció Koalíció közös programsorozata a civil társadalom hangjának felerősítésére.

CÉLJAINK

A Civil EU Elnökséget azért indítottuk, hogy jól átgondolt, alaposan kidolgozott stratégiák szülessenek hazai és uniós szinten is. Így biztosíthatjuk közösen, hogy demokratikus és szolidáris társadalmakat, fenntartható környezetet teremtsünk a jövő generációi számára.
Témáinkat civil tagszervezeteink javaslatai alapján állítottuk össze, és az egyes eseményeket az adott szakterületen jártas tagjaink szervezik. Minden témát önálló esemény keretében vitatunk meg.
Rendezvényeink nyilvánosak.

EU Víz Ellenálló képesség Stratégia

A víz olyan létfontosságú közös erőforrás, amelyet nemzedékről nemzedékre kell továbbadni, és amely az emberek, a környezet, valamint az igazságos, fenntartható és rugalmas gazdaság egyik alapvető feltétele.

Az elmúlt években a kontinens különböző részein a polgároknak a természeti katasztrófák - például az aszályok és árvizek - számának növekedésével kellett szembenézniük, ami még súlyosabbá tette az EU vízügyi kihívásait, és új tudatosságot teremtett a vízzel szemben ellenálló Európa biztosításának szükségességéről.

Program szervezői a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége és a Fertő tó Barátai Egyesület

Erdőgazdálkodás az EU-ban

Az erdők adnak otthont a világ biológiai sokféleségének 80%-ának, és a világ 4 milliárd hektárnyi erdőterületének közel felét fakitermelés céljából kezelik. Az egymásra ható klíma krízis és biológiai sokféleség csökkenésének válsága sajnos folytatódik, és az erdőkre minden eddiginél nagyobb szükségünk lenne a stabil ökoszisztémák és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartásához. Ehhez paradigmaváltásra van szükség az erdők kezelésével kapcsolatban Európában is.

A program szervezője a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége

Igazságosabb zöld átállás az EU-ban

A Zöld Jogi Platform többek között arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a klímaváltozás hatásai fokozottan érintik az eleve hátrányban lévő társadalmi csoportokat és sajnos a problémákra adott válaszok, a klímaválság kezelésére kidolgozott megoldások is okozhatnak további hátrányokat és hozzáférés nehézségeket, tovább növelhetik az egyenlőtlenségeket. Ezt szeretnénk elkerülni és az alacsony jövedelmű és gyenge érdekképviselettel bíró közösségekben is lehetővé tenni az alkalmazkodást. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele az Európai Zöld (átmenetet biztosító) Megállapodás, (European Green Deal) igazságos megvalósulása.

A Romák, menekültek, bevándorlók, nők és az oktatásból, munkaerőpiacról kiszorult nem tanuló-nem dolgozó fiatalok egyenlő részvételét elősegítő hátrányt kiegyenlítő intézkedéseket kell tenni, biztosítani kell, hogy bekapcsolódhassanak a megvalósítás különböző szintjein. Különösen fontos, hogy a kockázatok kezelésekor a kormány vegye számításba a hátrányaikat és a beavatkozásra meghatározott akció-területeken a hátrányos helyzetű közösségek és szervezetek részvétele is biztosítva legyen. Részesüljenek a természetes ökoszisztéma, a víz, egészség, élelmiszer, infrastruktúra és épített környezet és a gazdaság területén tervezett változások és a kockázatok csökkenésének az előnyeiből.

A program szervezője a Zöld Jogi Platform.

Több nőt a közéletbe!

A konferencia fő célja, olyan javaslatok megfogalmazása, amelyek elősegítik minél több nő közéleti szerepvállalását és, adott esetben a politikai pálya felé orientálását, amelyet a hazai viszonyokra rákérdező kérdőív eredményeinek összegzése, a téma neves szakértőinek előadásai és a résztvevőkkel tartott workshopok fogják megalapozni.
Az esemény előkészítéseként a nők jogai iránt érdeklődő laikus és szakmai közönséget egyaránt megszólító podcast-sorozatot indítunk.
A fentiek együttes célja olyan markáns cselekvési tervek bemutatása, amelyek ellenpontozhatják a következő EU Elnökség agendájából kimaradt rendkívül fontos és aktuális témák hiányát.

A program szervezői a MENŐK, Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek), JÓL-LÉT Alapítvány, Magyar Anyák

Roma civil és kormányzati párbeszéd erősítése

2026-ban minden országnak frissítenie kell roma stratégiáját, és ezt a munkát már 2024-ben el kell kezdeni. A meghívottak bemutatják, hogy országaikban hogyan dolgoztak a stratégiák összeállításán, hogyan terveznek dolgozni az aktualizáláson, illetve a szándékok szerint milyen szerepet kapnak a roma civil szereplők a megvalósításban és monitorozásban. A találkozótól azt várjuk, hogy a megosztott jó példák támogatják a négy ország roma civil hálózatainak párbeszédre és egyeztetésre irányuló erőfeszítéseit, és az egyes országok kormányzati szereplőit állásfoglalásra, cselekvésre és elkötelezettségre ösztönzi.

A találkozó EU-s szintű praktikus ajánlásokat fog megfogalmazni arra, milyen egyeztetési folyamatok nyújthatnak lehetőséget a valódi kormányzati-civil párbeszédre, s ez a stratégia frissítésén túlmutató jelentőségű lehet. A zárt találkozót egy nyilvános, a meghívott, más országokból érkező roma aktivistákkal megszervezett sajtónyilvános beszélgetés követi, melyen bemutatjuk az előző napi egyeztetés legfőbb eredményeit is.

A program szervezői az Autonómia Alapítvány és az Egalipe hálózat.

Az EU akkumulátor stratégiájának lehetőségei és veszélyei

Az I. Civil Akkumulátor Ipari Konferencia célja, hogy a meghívott neves szakértő előadók adatai és kutatásai alapján mérlegre tegye a magyar kormány hatalmas mértékű akkumulátor iparág-fejlesztési létjogosultságát környezet- és természetvédelmi, közegészségügyi, társadalmi és gazdasági szempontok figyelembevételével.
Az eseményre az iparág szempontjából legelismertebb, különböző szakterületen nagy tapasztalatot szerzett szakembereit hívtuk meg, hogy lehetőség legyen minél árnyaltabban szemléltetni a témában felmerülő megválaszolandó kérdéseket és megoldásra váró problémákat.

A program szervezői az AKÁRTEIS ernyőszervezet és a GÖD-ÉRT Egyesület.

A civilek helyzete az EU-ban

Az elmúlt 5 évben több olyan, fontos uniós szintű kezdeményezés indult el, amelyek válaszokat keresnek a civil szervezetek mozgásterének egyre több tagországban észlelhető szűkülésére. Mivel a probléma messze nem csak Magyarországot érinti, átfogó uniós civil stratégiára van szükség a civil társadalom védelmére, a civil szervezetek támogatására és a társadalmi párbeszéd megerősítésére. Mindehhez a következő években is szükség van az európai szintű érdekérvényesítésre, hogy a civil társadalom ügye a következő ötéves időszakban is megkapja a kellő figyelmet az EU intézményeitől, a már megindult jogalkotás ne haljon el, és akár újabb kezdeményezések is születhessenek.

A program szervezői az Ökotárs Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)

Kapcsolódó rendezvényed van? Küldd be nekünk és feltesszük az oldalra!

E-mail címed

ide írd vagy linkeld be a javasolt rendezvényt

Elfogadom az adataim kezelését a közölt célból.

Az EU Tanácsának elnöksége

A soros elnökség intézménye

Az elnökséget betöltő tagállamok hármas csoportokban, az úgynevezett elnökségi triókban szorosan együttműködnek egymással. Az elnökségi triók rendszerét a Lisszaboni Szerződés vezette be 2009-ben. A trió tagjai hosszú távú célokat tűznek ki, és közös programot készítenek, melyben meghatározzák azokat a témákat és lényeges kérdéseket, amelyekkel a 18 hónapos időszak során a Tanács foglalkozni fog. E program alapján a három ország mindegyike elkészíti saját részletesebb féléves tervét.

SPANYOLORSZÁG

A féléves időszak elején meghatározott négy prioritás volt a spanyol elnökség útiterve, amely a következő területekre összpontosította erőfeszítéseit: az EU újraiparosításának és stratégiai autonómiájának előmozdítása, a zöld átmenet előmozdítása, nagyobb társadalmi igazságosság és gazdaság, valamint Európa egységének megerősítése.

BELGIUM

Belgium 13. alkalommal fogja betölteni a Tanács soros elnökségének szerepét, amelynek során folytatni fogja az előző elnökség (Spanyolország) által végzett munkát, mielőtt továbbadja a stafétabotot a következő elnökségnek, Magyarországnak.

MAGYARORSZÁG

A magyar elnökség programja hét prioritás köré épül: új versenyképességi megállapodás elfogadása, az európai védelmi politika megerősítése, következetes és érdemeken alapuló bővítéspolitika, az illegális migráció megfékezése, a kohéziós politika jövőjének kialakítása, gazdaközpontú uniós agrárpolitika, és a demográfiai kihívások kezelése.

Az EU Tanácsának magyar elnökségére egy olyan kulcsfontosságú időszakban kerül sor, amikor elfogadásra kerül az Európai Bizottság következő öt évre szóló stratégiája, miközben az új Európai Parlamentben visszaszorulni látszanak a környezeti és jogállami kérdések mellett elkötelezett erők.

Mindez felértékeli a civil kezdeményezések szerepét, és rámutat arra is, hogy a társadalmi és környezeti ügyek szorosan összefüggnek egymással: egy társadalom sem lehet egészséges, ha a környezet körülötte élhetetlen, a környezetet pedig csak egy demokratikus, szolidáris és fenntartható társadalomban tudjuk megvédeni.

A civil szervezetek a társadalmi párbeszéd és az állampolgári részvétel letéteményeseiként elengedhetetlen szerepet játszanak ezeknek az értékeknek a közvetítésében. Cselekvésre van szükség - ez rendezvényeink fő üzenete.